La Torino (foto)
Salonul Internațional de Carte de la Torino. Cea de-a XXV-a ediţie a salonului s-a desfășurat în perioada 10-14 mai 2012.
Mi-am lansat Gli ultimi eretici dell`Impero. (Anul trecut a apărut și Nato in URSS)
foto Lucian Muntean.
Torino – lansez Gli ultimi eretici dell`Impero
Iarăși Italia… de data asta la Salonul Internaţional de Carte de la Torino (10-14 mai 2012) unde-mi lansez Ultimii eretici ai Imperiului / Gli ultimi eretici dell`Impero care apare la Editura Hacca tradusă de Anita N. Bernacchia.
Lansarea are loc:
Vineri 11 mai 2012, ora 11.00 la standul Romaniei /Pavilionul 3 standul P10 S09
Ziua și Cartea – 30 Aprilie / Vasile Ernu & Bogdan-Alexandru Stănescu
Bogdan Papacostea despre cartea lui Vasile Ernu & Bogdan-Alexandru Stănescu – “Ceea ce ne desparte. Epistolarul de la Hanul lui Manuc”.
VASILE ERNU SZÜLETETT SZOVJETUNIÓBAN CÍMŰ KÖTETÉRŐL
„A kommunizmus egy repülésre képtelen madár vallása, a pingviné, amely el sem tudja képzelni, hogy repül.”
(J. M. Ledgard: Zsiráf – részlet)
Szórakoztató könyv, egy szórakoztató korról, már ha nem a börtönök vagy lágerek világát kiemelve vizsgáljuk a szovjet érát. – így összegezhetőek Kőrösi P. József gondolatai Vasile Ernu első kötetéről. A román szerzővel és a felelős kiadó szerkesztőjével, Váradi Péterrel, április 21-én, a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgetett Kőrösi.
A Született Szovjetunióban 2006-ban jelent meg először Romániában, azóta három kiadást ért meg, és lefordították többek között grúz, spanyol, orosz és olasz nyelvre is. Hazánkban tavaly debütált László Noémi fordításában, a napokban megjelenő, javított kiadást Bártfay Réka egészítette ki egy-két pontosítással. Kőrösi valószínűsítette a kötet további térhódítását a volt szocialista blokk más országaiban is, hiszen nem csak a Szovjetunió, hanem az egész szovjet tábor krónikája, így több náció közös emlékezeteként funkciónál.
Vasile Ernu Moldova szovjet tagköztársaságában született 1971-ben. 1985-ben, mint mondta, a peresztrojka indulásával megváltoztak a viszonyok a Szovjetunióban. Felerősödött a nemzeti eszme, a nemzeti nyelvhez való kötődés a politikai diskurzus része lett, olyan lehetőségek adódtak, melyek addig elképzelhetetlenek voltak. ’90-ben Ernu elhagyhatta a Szovjetuniót, Temesvárra költözött. Fontos életrajzi momentum ez a regény szempontjából, melyet a szerző identitásjátékként definiál, hiszen ettől a ponttól kezdve vezethető végig az életén az a furcsa kettőség, ami a Született Szovjetunióban rendezőelve is. Szovjetként érkezett Romániába, egy szovjet jellegű polgári öntudattal, románságát fokozatosan kezdte építeni magában, ez a folyamat a mai napig nem fejeződött be nála. Tovább fejtve ezt a szálat, Ernu kifejtette, hogy a haza-és nemzetfogalom nem feltétlenül köthető egy nyelvi, kulturális térséghez. Ami igazán fontos az a közös tapasztalás, a hétköznapok együttes emlékei, ezek hiányában csak idegenek maradhatunk.
Kőrösi felvetésére válaszolván, mely szerint az angolszász történészek viszonyulása a Szovjetunióhoz a szerző hazafiságát sérti, Ernu részletes elemzést adott a szovjet embertípusról. Identitásának részét képezi egyfajta transznacionális birodalomtudat, maga mögött érzi a hatalmat, a tömeget és az óriási teret. Mikor a birodalom felbomlik ez az azonosságépítő eszme eltűnik, ürességet hagy maga után. A sokéves együttélés ideje alatt kialakult közös emlékezet formálja, hozza létre ezt az típust, mely olyan specifikus jellemzőket hordoz magában, ami élesen elhatárolja a nyugati társadalmaktól. A legfontosabb különbségként a kettő között az idő megélést emeli ki. A modern társadalmi, gazdasági berendezkedések fő sajátossága a folytonos mozgás, változás, a szovjet rendszer a hosszú évek alatt azonban belekövesedett egy olyan állandóba, amit nem feltétlenül kell negatívként értékelni. Az étkészlet 50 év múlva is 7 kopejka, és míg a modern civilizáció embere nem tudja megmondani, hogy mennyibe került alig egy éves autója, addig a Szovjetunió kitermelte típus tisztán emlékszik a fagyi ’57-es árára.
Rengeteg vád érte a kötet kapcsán, sokan kifogásolják azt a nosztalgiát, amivel a kommunizmus felé fordul, és ami tulajdonképpen regénnyé fűzi az emléktöredékeket. Mint mondja, a birodalom bukását nem az ideológia felől közelíti meg, hiányérzetet a kapcsolatok, barátságok, különböző körök szétesése okoz neki. Míg régen adott volt egy olyan társadalmi rendszer, ahol a kapcsolatok szinte maguktól alakultak, addig napjainkban nagyon nehéz valódi barátságokat kötni. A Született Szovjetunióban az átlagember hétköznapjait mutatja be, anélkül a görcsös gyűlölet nélkül, mellyel a románok viszonyulnak múltjukhoz. Hiszen akkor is nevettek, táncoltak, sírtak, egyszóval éltek, mint ma!
Kőrösi nosztalgikus posztröhögésként aposztrofálta a művet, hiába drámai vagy éppen tragikus eseményekről számol be, az iróniának valamint egyfajta keserédes „hogy lehetett ezt túlélni” hangulatnak köszönhetően pozitív érzetet kelt az olvasóban. „Mi, szovjetek, ilyenek vagyunk.”- mondja Vasile Ernu, a regény ezt hivatott ábrázolni, ennek akart emléket állítani.
A bemutató a Budapesti Román Kulturális Intézet standjánál zajlott, a közönség igen kis százaléka volt csak magyar. Kőrösi a beszélgetés végeztével kifejezte azon reményeit, hogy ez a jövőben változni fog, a román irodalom iránti érdeklődés növekedni fog. Úgy legyen.
Gulyás Ágnes
Vasile Ernu invitat la Festivalul Internaţional de Carte de la Budapesta, ediţia a XIX-a
În perioada 19-22 aprilie 2012 Vasile Ernu este invitat la Festivalul Internaţional de Carte de la Budapesta, ediţia a XIX-a.
Sâmbătă, 21 aprilie 2012, la Standul României din Complexul Millenaris, de la ora 12.00 va avea loc lansarea ediţiei în limba maghiară a volumului “Născut în URSS” de Vasile Ernu, în prezenţa criticului maghiar Jozsef P.Körössy.
Született Szovjetunióban / (Născut în URSS – ediția maghiară) / Vasule Ernu, Editura L’Harmattan, 2011.
Traducere: László Noémi / Prefață de G. M. Tamás
Gli ultimi eretici dell`Impero :)
Editura Hacca şi Anita N. Bernacchia (traducătoarea cărţii) mi-au făcut un cadou de sărbători: zilele acestea apare în italiană Gli ultimi eretici dell`Impero. Hacca are un design care mie îmi place. Dar cînd vezi coperţile cărţilor mele te apucă o sete…. 🙂
Nato in URSS arăta aşa:
Artur Aristakisyan – o revelație întîrziată
Acum 2 zile am primit de la un amic un text semnat Artur Aristakisyan. Un text foarte bun, deosebit. Mă uit să văd cine este autorul. Și descoper că Artur Aristakisyan este una din legendele filmului documentar underground sovietic-rus… Mi s-a facut jena… Cum de nu auzisem de el? Și ca rușinea să fie completă aflu că mi-a fost aproape vecin, căci e născut și a crescut la Chișinău. Filmul său de debut care a fost o revelatie și a făcut multă vîlvă se numește Ladoni/Palmele. Este filmat în Chișinău la finele anilor 80. În film am descoperit o lume despre care nu știam mai nimic, o lume a marginalilor, ciunților și cerșetorilor. Imaginea te copleșește. Pun un fragment din film, foarte premiat dealtfel (e un video pe muzica lui Henry Purcell).. Intre timp am primit și filmul dar încă nu am subtitrările. Cînd fac rost de ele pun și filmul.
De 8 Martie – Cadoul (animatie – Marele Premiu 2010)
Un Cadou de 8 Martie… un desen animat foarte bun… Filmul “Cadoul” (Marele Premiu 2010, Rusia). Regizor: M.Dvoreankin
Hrustaliov, maşina! – cel mai bun film despre epoca stalinistă
Ieri (5 martie) s-au facut ceva ani de la moartea lui Stalin. Mi-am amintit intimplator… daca tot veni vorba de stalinism… recomand filmul “Hrustaliov, maşina!” (premiat 1998 Cannes), marca Alexei Gherman (regizorul meu preferat). Este cel mai bun film depsre acea epoca… genial… din pacate nu am titrarile dar faceti voi rost… vizionare placuta…
Sașa protestează
Sașa Andrei Ernu la primul său protest de apartament 🙂
