VASILE ERNU SZÜLETETT SZOVJETUNIÓBAN CÍMŰ KÖTETÉRŐL
„A kommunizmus egy repülésre képtelen madár vallása, a pingviné, amely el sem tudja képzelni, hogy repül.”
(J. M. Ledgard: Zsiráf – részlet)
Szórakoztató könyv, egy szórakoztató korról, már ha nem a börtönök vagy lágerek világát kiemelve vizsgáljuk a szovjet érát. – így összegezhetőek Kőrösi P. József gondolatai Vasile Ernu első kötetéről. A román szerzővel és a felelős kiadó szerkesztőjével, Váradi Péterrel, április 21-én, a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgetett Kőrösi.
A Született Szovjetunióban 2006-ban jelent meg először Romániában, azóta három kiadást ért meg, és lefordították többek között grúz, spanyol, orosz és olasz nyelvre is. Hazánkban tavaly debütált László Noémi fordításában, a napokban megjelenő, javított kiadást Bártfay Réka egészítette ki egy-két pontosítással. Kőrösi valószínűsítette a kötet további térhódítását a volt szocialista blokk más országaiban is, hiszen nem csak a Szovjetunió, hanem az egész szovjet tábor krónikája, így több náció közös emlékezeteként funkciónál.
Vasile Ernu Moldova szovjet tagköztársaságában született 1971-ben. 1985-ben, mint mondta, a peresztrojka indulásával megváltoztak a viszonyok a Szovjetunióban. Felerősödött a nemzeti eszme, a nemzeti nyelvhez való kötődés a politikai diskurzus része lett, olyan lehetőségek adódtak, melyek addig elképzelhetetlenek voltak. ’90-ben Ernu elhagyhatta a Szovjetuniót, Temesvárra költözött. Fontos életrajzi momentum ez a regény szempontjából, melyet a szerző identitásjátékként definiál, hiszen ettől a ponttól kezdve vezethető végig az életén az a furcsa kettőség, ami a Született Szovjetunióban rendezőelve is. Szovjetként érkezett Romániába, egy szovjet jellegű polgári öntudattal, románságát fokozatosan kezdte építeni magában, ez a folyamat a mai napig nem fejeződött be nála. Tovább fejtve ezt a szálat, Ernu kifejtette, hogy a haza-és nemzetfogalom nem feltétlenül köthető egy nyelvi, kulturális térséghez. Ami igazán fontos az a közös tapasztalás, a hétköznapok együttes emlékei, ezek hiányában csak idegenek maradhatunk.
Kőrösi felvetésére válaszolván, mely szerint az angolszász történészek viszonyulása a Szovjetunióhoz a szerző hazafiságát sérti, Ernu részletes elemzést adott a szovjet embertípusról. Identitásának részét képezi egyfajta transznacionális birodalomtudat, maga mögött érzi a hatalmat, a tömeget és az óriási teret. Mikor a birodalom felbomlik ez az azonosságépítő eszme eltűnik, ürességet hagy maga után. A sokéves együttélés ideje alatt kialakult közös emlékezet formálja, hozza létre ezt az típust, mely olyan specifikus jellemzőket hordoz magában, ami élesen elhatárolja a nyugati társadalmaktól. A legfontosabb különbségként a kettő között az idő megélést emeli ki. A modern társadalmi, gazdasági berendezkedések fő sajátossága a folytonos mozgás, változás, a szovjet rendszer a hosszú évek alatt azonban belekövesedett egy olyan állandóba, amit nem feltétlenül kell negatívként értékelni. Az étkészlet 50 év múlva is 7 kopejka, és míg a modern civilizáció embere nem tudja megmondani, hogy mennyibe került alig egy éves autója, addig a Szovjetunió kitermelte típus tisztán emlékszik a fagyi ’57-es árára.
Rengeteg vád érte a kötet kapcsán, sokan kifogásolják azt a nosztalgiát, amivel a kommunizmus felé fordul, és ami tulajdonképpen regénnyé fűzi az emléktöredékeket. Mint mondja, a birodalom bukását nem az ideológia felől közelíti meg, hiányérzetet a kapcsolatok, barátságok, különböző körök szétesése okoz neki. Míg régen adott volt egy olyan társadalmi rendszer, ahol a kapcsolatok szinte maguktól alakultak, addig napjainkban nagyon nehéz valódi barátságokat kötni. A Született Szovjetunióban az átlagember hétköznapjait mutatja be, anélkül a görcsös gyűlölet nélkül, mellyel a románok viszonyulnak múltjukhoz. Hiszen akkor is nevettek, táncoltak, sírtak, egyszóval éltek, mint ma!
Kőrösi nosztalgikus posztröhögésként aposztrofálta a művet, hiába drámai vagy éppen tragikus eseményekről számol be, az iróniának valamint egyfajta keserédes „hogy lehetett ezt túlélni” hangulatnak köszönhetően pozitív érzetet kelt az olvasóban. „Mi, szovjetek, ilyenek vagyunk.”- mondja Vasile Ernu, a regény ezt hivatott ábrázolni, ennek akart emléket állítani.
A bemutató a Budapesti Román Kulturális Intézet standjánál zajlott, a közönség igen kis százaléka volt csak magyar. Kőrösi a beszélgetés végeztével kifejezte azon reményeit, hogy ez a jövőben változni fog, a román irodalom iránti érdeklődés növekedni fog. Úgy legyen.
Gulyás Ágnes
Comments
One Response to “VASILE ERNU SZÜLETETT SZOVJETUNIÓBAN CÍMŰ KÖTETÉRŐL”
Leave a Reply
May 2nd, 2012 @ 11:07 pm
Şi “subtitrarea” unde e? Vezi k te reclam la protecţia consumatorului de bunuri culturale, bleaah!